fbpx

2019. 05. 24.

Egy kis hétvégi lustálkodással vajon kipihenhető egy túlhajszolt hét?

Világszerte, így Magyarországon is emberek milliói szenvednek alvási zavarokkal. Sőt. Mondhatni, a többség képtelen megfelelő ideig aludni, ami leginkább a „rohanó hétköznapok”, a stressz, a felborult munkaidő, a késői vacsorák miatt alakul ki.

Több felmérés is megerősítette, hogy nemzetközi viszonylatban a magyarok a kifejezetten rossz alvókhoz tartoznak: nem alszunk eleget és azt sem ismerjük fel, ha nyugtalan alvásunk hátterében valamilyen alvászavar, vagy alvásbetegség áll.

Megdöbbentő adat: a válaszadók 70 százaléka ritkán vagy soha nem érzi úgy, hogy eleget aludt volna, 28 százalékuk ébred gyakorta pihenten, s csupán 2 százalékuk számolt be arról, hogy mindig elég időt tölt alvással. Munkanapokon általában az emberek 69 százaléka este 9–11 között fekszik le, 10 százalékuk bújik ágyba 9 előtt, és 21 százalékuk tér nyugovóra 11 óra után. A nap 6–7 óra között kezdődik legtöbbjüknek (46 százalék), 6 előtt ébred 35 százalék, és 19 százalék kel fel 7 óra után. Hétvégén mintegy egyharmaduk (37 százalék) fekszik le este 11 óra után, s közel kétharmaduk (66 százalék) kel fel a szokásosnál egy órával később. A férfiak, bár később fekszenek le esténként, később is kelnek reggelente.

Azt gondolhatnánk, hogy amit hét közben túlélünk, ahhoz majd hétvégén pótoljuk az energiát. Egy nemrég publikált nemzetközi kutatás viszont az érintettek számára lelombozó eredményeket hozott. A hétvége ugyanis egyáltalán nem tudja pótolni a munkanapok alatti alváskiesés okozta károkat. Erre a megállapításra jutott korábban már egy másik kutatócsoport is, ami alapján az is kiderült, hogy  egyrészt a lefekvés, illetve vacsora utáni nassolás ugyanúgy, a hétvégi hosszú alvások ellenére is megmarad „mint szokás”, ami elhízáshoz vezet. Másrészt nő az inzulinrezisztencia kialakulásának a veszélye.

A mostani kutatás nemcsak az étkezési szokásokat nézte, hanem azt is, hogy a bioritmus felborulása milyen specifikus anyagcsere-változásokat okoz. Az már nem volt meglepő, hogy az alvásmegvonás 13%-kal csökkenti az inzulinérzékenységet és így úgynevezett ” inzulinrezisztenciát ” okoz, ami sajnos a  cukorbetegség előszobája. Ráadásul  a hétvégi pihenés ellenére ezek a résztvevők még mindig alacsonyabb inzulinérzékenységet mutattak, hiába aludtak sokat szombaton és/vagy vasárnap. A hét folyamán, az inzulinérzékenységük mind a teljes, mind a májban és az izmokban 9 és 27 % közötti  csökkenést mutatott. Vagyis semmit sem hoz vissza a hétvégi lustálkodás abból, amit a hét többi napján elveszünk szervezetünktől.

Így tévhit, hogyha a munkás napokon keveset és rosszul alszunk, azt majd a hétvégén bepótolhatjuk. A szombati, vasárnapi lustálkodás nem adja vissza a szervezetnek azt, amit a krónikus alvási veszteséggel elszenvedett. A kialvatlanság pedig jelentősen növeli a túlsúly, cukorbetegség, illetve szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. 

 

További információ és időpontfoglalás

 

Indexkép forrása: glamour.com

Hasonló bejegyzések