2019. 02. 24.

Dr. Doros Attila: Csapatmunkában és alázattal a betegek felé, csak így lehet

 

„Nem mondhatom, hogy mindig is orvosnak készültem, sőt! Az egyetemen is csak kerestem a helyem, de még a diplomával a kezemben sem láttam, hogy akkor merre tovább. Annak idején kevés szabad álláshely volt, így a két hiányszakma közül az egyiket kiválasztottam, dolgozni kellett, mert akkor már volt egy pici gyermekünk. Így lettem radiológus. Már az első hetekben bedobtak a mély vízbe, hogy ’oldd meg!’. Ami másnak könnyen ment, nekem még nehéz volt, de többnyire megoldottam.

Aztán a katonasággal a Honvéd Kórházba kerültem, ahol jobb eszközök és felszereltség volt, innen szakvizsgáztam, itt kezdtem el az első katéteres beavatkozásokat, jöttek a nagyon szép szakmai kihívások. A munka során tanultam meg mindent, a tapasztalatok, a sikerek és persze a kudarcok formálták az egész pályámat. Továbbfejlődni a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján lehetett, ahol a mai napig dolgozom. Itt több szakma szoros együttműködése és a folyamatos visszajelzések segítették a tanulást, tapasztalatszerzést. Idővel az embert persze egyre inkább érdekli egy-egy speciális terület, a lehetőségek engem leginkább a máj-eperendszer, a hasi radiológia és a máj intervenciós radiológiai megközelítése fogott meg. Ebben, és klinikán zajló eredményes szervátültetésekkel kapcsolatos orvosi munkában pedig megannyi különleges feladat van, ami mind-mind kihívás.

Hiszek abban, hogy csakis csapatmunkában, több szakma együttműködésében, egymásra figyelve, a másik visszajelzéseit meghallva lehetünk sikeresek a gyógyításban.

 

Hiszen a Beteg a legfontosabb. Mindannyiunknak közös a célunk: hogy Neki mi a jó.  Az egész hivatásunk erről szól. Ehhez kell egy nagyfokú alázat. Alázat a természet, a betegség, a társszakmákban rejlő tudás felé és a kommunikáció. És, ami nagyon fontos az idő. Hogy az a beteg megjelenésétől a terápiás terv felállításáig a lehető legrövidebb legyen. Ez nem csak a gyógyulás szempontjából fontos – hiszen minél korábban ismerjük fel, mivel van dolgunk, annál hamarabb adhatunk megoldást – hanem pszichésen is. Főleg, amikor daganatról van szó. Az, hogy jó, vagy rosszindulatú, minél előbb ki kell deríteni hogy a beteg minél rövidebb időt töltsön bizonytalanságban. Mert mindenek előtt tényleg csak Ő számít”.

Dr. Doros Attila

 

💡Tekintse meg a Főorvos Úr adatlapját!

 

Hasonló bejegyzések