A COVID-19 vírus új –  hívatlan és kellemetlen – lakótársunk, amit csak most próbálunk kiismerni, így nem tudjuk, hogy hat-e specifikusan a pajzsmirigyre. Azt viszont nagyon jól tudjuk, hogy a pajzsmirigybetegségek nem jelentenek fokozott kockázatot semmiféle vírusfertőzés kialakulását vagy súlyosabb lefolyását tekintve.

 

A pajzsmirigy alul- vagy túlműködés kezelésére használt gyógyszerek nem gyengítik az immunrendszert semmilyen formában. Persze van kivétel, miért is ne lenne. Ha valakinek pajzsmirigy betegséghez társuló súlyos szemtünetei vannak, és emiatt nagy dózisú szteroidkezelésre szorul, vagy ilyet kapott a megelőző 3 hónapban, akkor ő fokozottan veszélyeztetettnek számít. A szteroid kezelést így sem ajánlott önkényesen felfüggeszteni, mindenképpen konzultáljon a kezelőorvossal.

 

Autoimmun pajzsmirigybetegségem („Hashimotóm”) van: ez sem jelent fokozott fogékonyságot számomra?

Röviden és biztatóan: nem

Az autoimmun pajzsmirigybetegségek (Hashimoto-kór, Basedow-kór) nem immungyengeség miatt alakulnak ki, hanem egy kisiklás miatt a szervezet idegennek érzékeli a pajzsmirigyet, immunválaszt indít ellene, „steril” gyulladást okozva a mirigy állományában. A legismertebb -mert leggyakoribb-  autoimmun pajzsmirigy betegség a Hashimoto pajzsmirigy-gyulladás, ez a felnőttkori pajzsmirigy alulműködés leggyakoribb oka.  Ez egy olyan ún szervspecifikus autoimmunbetegség, amelyben az immunrendszer önkényes túlkapása csak egy szervet, a pajzsmirigyet érinti. Jóval ritkábban előfordulhat, hogy a Hashimoto betegség olyanokon alakul ki, akiknek egyszerre több szervet, mondhatni az egész szervezetet érintő, ún szisztémás autoimmunbetegsége van. Ez egy jóval súlyosabb betegségcsoport, amiben gyakran van szükség tartósan vagy visszatérően az immunrendszert gyengítő/módosító gyógyszerek adására. Izolált autoimmun pajzsmirigybetegségben sosem szorulunk erre, kivéve a fent említett súlyos endokrin szemtünetek immungátló kezelését.

Szisztémás gyulladásra utaló panaszok, tünetek és laboreltérések nélkül, nem kell aggódnunk hogy Hashimoto betegségünk szisztémás autoimmunbetegség része lenne. Persze, hogy ez alól is van egy fontos kivétel: a gluténérzékenység vagy cöliákia. A lisztérzékenység és a Hashimoto betegség kapcsolatáról talán majd máskor szó lesz.

A pajzsmirigybetegségem nincs jól beállítva - ez sem jelent fokozott veszélyt?

Csak a nagy erős túlműködés vagy a nagyon mély alul működés jelenthet némiképp fokozott veszélyt bármely fertőzés elkapásában. Az igen magas – 100-nál is magasabb –  TSH értékkel járó alul működés a rendszeres szűrések miatt már nagyon ritka hazánkban. Klinikailag és laboradatok alapján is jelentős pajzsmirigy túlműködés viszont elő szokott fordulni. 

 

Jóval gyakoribb azonban a kis/mérsékelt TSH emelkedéssel járó nem optimálisan pótolt pajzsmirigy alul működés. Ennek egyik gyakori oka, a nem optimális gyógyszerszedés. Ismert tény, hogy gyógyszerszedési fegyelmünk igencsak hajlamos gyengülni, ha rendszeresen-akár élethossziglan – kell gyógyszert szednünk. Most nincs itt az ideje az önkényes gyógyszerelhagyásnak vagy a dózis módosításának. Ha tünetei vannak, vagy a TSH eredményük nem jó, lehetőleg ne Goggledoktorhoz, hanem orvosukhoz forduljanak. Ha személyesen nem elérhető, akkor kérjenek video-telefon-emailkonzultációt, vagy keressenek fel a járvány alatt is működő egészségügyi intézményt.

Mi a helyzet velem?- pajzsmirigy túlműködésre szedek gyógyszert

Ha pajzsmirigye nagyon túlműködik és még csak kevés ideje szedi a gyógyszert, akkor kicsit nagyobb az esélye bármely fertőzésre. De ilyenkor „előre menekülünk”: fegyelmezett gyógyszerszedés és jól megállapított dózis mellett ez csupán 2-3 hét időtartamot jelent általában, a pajzsmirigy túlműködés gyorsan tud mérséklődni. A pajzsmirigy működését gátló gyógyszereknek van egy igen ritka, de veszélyes mellékhatása: a fehérvérsejtszám nagyfokú csökkenése. Ez az ún agranulocitózis, mely nagyfokban hajlamosíthat súlyos bakteriális fertőzésekre.  Igen ritka mellékhatásról van szó, 100 ilyen gyógyszert szedő betegből 0,2-0,5 beteget érint. 

 

Ha a pajzsmirigy működését gátló gyógyszerek szedése mellett fellép a fehérvérsejtek kóros csökkenése, az ilyenkor tapasztalható tünetek (fájó torok, fekélyek a szájban, láz, influenzaszerű tünetek) nagyon hasonlóak a COVID-19 fertőzés egyes kezdeti tüneteihez (láz, újkeletű száraz köhögés, légszomj, influenzaszerű tünetek)

Mi a teendő?

  1. azonnal hagyja abba a gyógyszer szedését.
  2. sürgősen készüljön vérkép
  3. lépjen kapcsolatba orvosával.

 

Ha a fehérvérsejtszám nem csökkent kórosan, akkor a gyógyszert szedheti, sőt kell is szednie tovább. Ha nincs mód sürgős vérkép kérésére és nem tud kapcsolatba kerülni orvosával, akkor hagyja ki legalább egy hétre a gyógyszert. Ha a tünetek fennmaradnak, ill. súlyosbodnak, feltétlenül orvoshoz kell fordulnia, lehet, hogy COVID-19 tesztre is szüksége lesz.

Lehet, hogy nem tudja elérni orvosát személyesen. Ha ugyan fehérvérsejtszáma jó, de rosszul érzi magát, laborvizsgálat után telefon-video-emailkonzultáció is elegendő lehet, hogy tovább tudjon lépni. Ha személyesen szeretne találkozni orvossal forduljon nyitva tartó egészségügyi szolgáltatóhoz. 

 

Leszámítva a fenti-nagyon ritka mellékhatást- ne hagyja abba a pajzsmirigy működését gátló gyógyszer szedését orvosi konzultáció nélkül.

Göböt tapintok / találtak ultrahang vizsgálat során a pajzsmirigyben. Nagyon nehéz most további vizsgálatokat kérnem. Veszélyes-e számomra a késlekedés?

Nem, az esetek elsöprő többségében nem.

A pajzsmirigy göbök nagy része jóindulatú, a jóval ritkábban előforduló rosszindulatú pajzsmirigydaganatok legnagyobb része lassan növekszik, nagyon-nagyon ritkán van szükség sürgősségi beavatkozásra. Ha a göb növekszik, helyileg panaszokat okoz, vagy nagyon aggódik, forduljon orvoshoz. Több egészségügyi intézményben továbbra is elérhető a citológiai mintavétel, ha ennek során rosszindulatú sejteket találnak, akkor a műtét is meg fog történni idejében.

elso.addEventListener("click", function(){ history.pushState(null, null, '#covid-szosszenetek'); }); masodik.addEventListener("click", function(){ history.pushState(null, null, '#hashimotom'); }); harmadik.addEventListener("click", function(){ history.pushState(null, null, '#pajzsmirigybetegseg-nincs-jol-beallitva'); }); negyedik.addEventListener("click", function(){ history.pushState(null, null, '#pajzsmirigy-tulmukodes'); }); otodik.addEventListener("click", function(){ history.pushState(null, null, '#gobot-talaltak'); }); hatodik.addEventListener("click", function(){ history.pushState(null, null, '#koronavirushoz-kapcsolodo-cikkeink'); });
Szaglászavarok, poszt-COVID szagláscsökkenés kivizsgálása, kezelése
Szaglászavarok, poszt-COVID szagláscsökkenés kivizsgálása, kezelése...
Mit érdemes tudni a hosszú lefolyású COVID-19 betegségről?
Mit érdemes tudni a hosszú...
A D-vitamin csökkentheti a COVID-19 rizikóját?
A D-vitamin csökkentheti a COVID-19...

Cookie szabályzat

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt biztosítsa. Az oldal böngészésével elfogadja a sütik használatát.