Talán nem vagyok?

A korai adatok Kínából és Lombardiából nem tartalmaztak információt a betegek súlyáról és magasságáról, így értelemszerűen a testtömegindexük (BMI) sem volt ismert. Viszont már akkor is leírták – és ez a gyorsan sokasodó adatok ismeretében sem változott -, hogy a >65 év fölötti életkor és bizonyos kísérőbetegségek fokozottan hajlamosítanak a COVID-19 fertőzésre és annak súlyosabb lefolyására, akár végzetes kimenetelére. A kísérő betegségeket tekintve legnagyobb a halálozási arány a szívbetegek (10,5%) és a cukorbetegek (7.3%) között, őket követik a krónikus tüdőbetegek (6,7%) a magas vérnyomásban szenvedők (6.0%) és a daganatos betegek (5.6%).

Talán mégis?

Később amerikai, kínai, francia jelentések arról számoltak be, hogy a magasabb BMI (>35 kg/m2 és különösen a >40 kg/m2) egyéb kísérő betegségtől függetlenül, önmagában hajlamosít a betegség súlyosabb lefolyására, különösen a tüdőgyulladást tekintve. A túlsúllyal bíró betegek nagyobb valószínűséggel szorultak kórházi kezelésre, ill. gépi lélegeztetésre. Ennek több oka lehet: a csökkent tüdőtérfogat, a légzőizmok kisebb ereje, a magasabban álló rekeszizom miatt a tüdő nem tud jól kitérni, a légzés mechanizmusa károsodott, stb.

Azt is figyelembe kell venni, hogy nagyon ritka az egészséges anyagcseréjű elhízott ember. Általában károsodott a cukoranyagcseréjük (inzulinrezisztencia, csökkent cukortolerancia), magasabb a vérzsírszintjük, a nagyobb testtömeg miatt magasabb a vérnyomásuk. Ezek következtében kísérő betegségek alakulnak ki náluk az idők folyamán: cukorbetegség, érelmeszesedés, szívbetegség, stb.

Jaj, még ez is! Nem elég a mindennapi küzdelem, amit vívok, hogy legalább ne nőjön a súlyom, ha már fogyni nem tudok? Nem elég a rengeteg előítélet?

Van azonban remény!

Az ún. „elhízás paradox jelenség”. Ez azt jelenti, hogy a túlsúlyos emberek ugyan fokozottan hajlamosak a tüdőgyulladásra, nehezebb őket lélegeztetni, mégis kisebb eséllyel halnak meg tüdőgyulladás okozta heveny légzési elégtelenségben és vérmérgezésben az intenzív osztályokon, mint normális súlyú betegtársaik. Ez a >40 kg/m2 BMI-vel rendelkező emberekre már sajnos nem vonatkozik. Amerikai tapasztalat az is, hogy bár az elhízottak sokkal nagyobb eséllyel kerülnek kórházba COVID-19 fertőzés miatt, abban a súlytöbbletnek már nincs jelentős szerepe, hogy a kórházi kezelést igénylő betegek közül ki kerül kritikus állapotba.

Mozgásszegény életet élünk és óriási élelmiszerbőség vesz körül bennünket. A karantén csak tovább rontja a helyzetet. Ilyen körülmények között nagyon nehéz nem hogy fogyni, de akár tartani a súlyunkat.  Mégis meg kell próbálnunk állhatatosan odafigyelnünk arra, hogy mit eszünk, milyen a vérnyomásunk, milyenek az anyagcsereparamétereink, mert rövid és hosszú távon ez az érdekünk: a jó életminőség.

elso.addEventListener("click", function(){ history.pushState(null, null, '#tulsullyal-kuzdok'); }); masodik.addEventListener("click", function(){ history.pushState(null, null, '#talan-nem-vagyok'); }); harmadik.addEventListener("click", function(){ history.pushState(null, null, '#talan-megis'); }); negyedik.addEventListener("click", function(){ history.pushState(null, null, '#van-azonban-remeny'); }); otodik.addEventListener("click", function(){ history.pushState(null, null, '#koronavirushoz-kapcsolodo-cikkeink'); });
Szaglászavarok, poszt-COVID szagláscsökkenés kivizsgálása, kezelése
Szaglászavarok, poszt-COVID szagláscsökkenés kivizsgálása, kezelése...
Mit érdemes tudni a hosszú lefolyású COVID-19 betegségről?
Mit érdemes tudni a hosszú...
A D-vitamin csökkentheti a COVID-19 rizikóját?
A D-vitamin csökkentheti a COVID-19...

Cookie szabályzat

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt biztosítsa. Az oldal böngészésével elfogadja a sütik használatát.