További blog bejegyzéseink

Nemzetközileg is elismert szakorvosaink által összeállított cikkek.

Világszerte, így Magyarországon is emberek milliói szenvednek alvási zavarokkal. Sőt. Mondhatni, a többség képtelen megfelelő ideig aludni, ami leginkább a „rohanó hétköznapok”, a stressz, a felborult munkaidő, a késői vacsorák miatt alakul ki.

Több felmérés is megerősítette, hogy nemzetközi viszonylatban a magyarok a kifejezetten rossz alvókhoz tartoznak: nem alszunk eleget és azt sem ismerjük fel, ha nyugtalan alvásunk hátterében valamilyen alvászavar, vagy alvásbetegség áll.

Megdöbbentő adat: a válaszadók 70 százaléka ritkán vagy soha nem érzi úgy, hogy eleget aludt volna, 28 százalékuk ébred gyakorta pihenten, s csupán 2 százalékuk számolt be arról, hogy mindig elég időt tölt alvással. Munkanapokon általában az emberek 69 százaléka este 9–11 között fekszik le, 10 százalékuk bújik ágyba 9 előtt, és 21 százalékuk tér nyugovóra 11 óra után. A nap 6–7 óra között kezdődik legtöbbjüknek (46 százalék), 6 előtt ébred 35 százalék, és 19 százalék kel fel 7 óra után. Hétvégén mintegy egyharmaduk (37 százalék) fekszik le este 11 óra után, s közel kétharmaduk (66 százalék) kel fel a szokásosnál egy órával később. A férfiak, bár később fekszenek le esténként, később is kelnek reggelente.

Azt gondolhatnánk, hogy amit hét közben túlélünk, ahhoz majd hétvégén pótoljuk az energiát. Egy nemrég publikált nemzetközi kutatás viszont az érintettek számára lelombozó eredményeket hozott. A hétvége ugyanis egyáltalán nem tudja pótolni a munkanapok alatti alváskiesés okozta károkat. Erre a megállapításra jutott korábban már egy másik kutatócsoport is, ami alapján az is kiderült, hogy  egyrészt a lefekvés, illetve vacsora utáni nassolás ugyanúgy, a hétvégi hosszú alvások ellenére is megmarad „mint szokás”, ami elhízáshoz vezet. Másrészt nő az inzulinrezisztencia kialakulásának a veszélye.

A mostani kutatás nemcsak az étkezési szokásokat nézte, hanem azt is, hogy a bioritmus felborulása milyen specifikus anyagcsere-változásokat okoz. Az már nem volt meglepő, hogy az alvásmegvonás 13%-kal csökkenti az inzulinérzékenységet és így úgynevezett ” inzulinrezisztenciát ” okoz, ami sajnos a  cukorbetegség előszobája. Ráadásul  a hétvégi pihenés ellenére ezek a résztvevők még mindig alacsonyabb inzulinérzékenységet mutattak, hiába aludtak sokat szombaton és/vagy vasárnap. A hét folyamán, az inzulinérzékenységük mind a teljes, mind a májban és az izmokban 9 és 27 % közötti  csökkenést mutatott. Vagyis semmit sem hoz vissza a hétvégi lustálkodás abból, amit a hét többi napján elveszünk szervezetünktől.

Így tévhit, hogyha a munkás napokon keveset és rosszul alszunk, azt majd a hétvégén bepótolhatjuk. A szombati, vasárnapi lustálkodás nem adja vissza a szervezetnek azt, amit a krónikus alvási veszteséggel elszenvedett. A kialvatlanság pedig jelentősen növeli a túlsúly, cukorbetegség, illetve szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. 

Kapcsolódó cikkeink, érdekességek:

Gondolta volna, hogy a dió pozitív hatással lehet a magas vérnyomásra?
Gondolta volna, hogy a dió pozitív hatással lehet a magas vérnyomásra?
A kutatás során 45 elhízott vagy túlsúlyos személyt vontak be, akik a vizsgálatot megelőzően 2 hétig “átlagos amerikai” étkezést folytattak...
Kapcsolat a bőrrák és az A-vitamin között?
Kapcsolat a bőrrák és az A-vitamin között?
Az A-vitamin egy zsírban oldódó vegyület, ugyan úgy mint a D-, E-, és a K-vitaminok. Fontos szerepe van a növekedésben, a fejlődésben, illetve hozz...
A zöld leveles zöldségek valóban védik a májat?
A zöld leveles zöldségek valóban védik a májat?
Az Országos Tudományos Akadémia folyóiratban megjelent új kutatások igazolták, hogy a zöld leveles zöldségek...

Tisztelt Pácienseink!

A hatósági rendelkezésekkel összhangban:

– A klinikán tartózkodás ideje alatt az orrot és szájat eltakaró maszk használata valamint belépéskor a kihelyezett alkoholos kézfertőtlenítő használata kötelező!

– A vizsgálatok előtt kötelező az online vagy a recepción található állapotfelmérő kérdőív kitöltése! Légúti megbetegedés illetve COVID-19 betegség tüneteit mutató páciensek kizárólag abban az esetben vehetik igénybe ellátásainkat, ha a klinikánkon elvégzett COVID-19 antigén gyorsteszt eredménye negatív. Az antigén gyorsteszt 6 000 forintos költsége a páciens által térítendő.

– Intézményünkbe mozgásában korlátozott, illetve fogyatékkal élő betegek kísérőjeként maximum 1 fő léphet be. A kísérőnek a páciensekkel azonos előszűrésen kötelező részt venni!

– Invazív beavatkozásra (pl. endoszkópos vizsgálat) érkező páciensek esetében, ha a páciens nem kapott COVID-19 vakcinát, vagy a 2. oltás után nem telt még el 2 hét, akkor az intézményünkben 48 órán belül elvégzett PCR teszt negatív eredménye szükséges az ellátás igénybevételéhez.

– A tüdő légzésfunkciós vizsgálatához a klinikánkon a vizsgálat előtt elvégzett antigén gyorsteszt negatív eredménye szükséges. A vizsgálathoz szükséges antigén gyorsteszt 6 000 forintos költsége a páciens által térítendő.

Szaglászavarok, poszt-COVID szagláscsökkenés kivizsgálása, kezelése
Szaglászavarok, poszt-COVID szagláscsökkenés kivizsgálása, kezelése...
Mit érdemes tudni a hosszú lefolyású COVID-19 betegségről?
Mit érdemes tudni a hosszú...
A D-vitamin csökkentheti a COVID-19 rizikóját?
A D-vitamin csökkentheti a COVID-19...