A kutatók több mint 1000 egészséges felnőttet vizsgáltak kérdőíves módszerrel, elkülönítve azon pácienseket, akik esetében jelentős különbség volt a hét közbeni és a hétvégi alvással töltött időszak között (az alvással töltött időszak közép idejének óráját véve alapul). Kutatásaik alapján több mint 11%-al nő a „szociális jetlag-gel” élők esetében a szívbetegségek kialakulásának kockázata.

Az alvás általános jóllétre gyakorolt hatásának vizsgálata során a felmérésben résztvevők egy három fokozatú skálán kellett értékeljék saját egészségügyi állapotukat (kiváló – jó – rossz). Az eredmények alapján elmondható, hogy – függetlenül az alvás hosszától – a hétköznap megszokotthoz képest minden ébren töltött plusz órával több mint 20%-al nő annak valószínűsége hogy a vizsgált felnőtt saját egészségi állapotát csupán „jónak” vagy egyenesen „rossznak” értékeli.

Összefoglalva elmondható, hogy a modern alváskutatás eszközeivel világossá vált, hogy nem csupán az alvás hossza, hanem annak rendszeressége is jelentős hatással van az egészségünkre.

Vagyis nem pótolhatjuk be a késői lefekvés kedvezőtlen hatását a késői felkeléssel. A rendszeres, szabályos alvási ciklusok megtartása több más jótékony egészségügyi hatása mellett a szív egészségéhez is jelentősen hozzájárul és csökkenti az elhízás és a cukorbetegség kialakulásának valószínűségét is.