Mit érdemes tudni az atípusos tüdőgyulladásról?

Az atipikus tüdőgyulladás az alsó légutakat érintő fertőzés. (* A betegség hátterében leginkább baktérium vagy vírus (rhino-, influenza, korona-) áll. Jelen esetben a bakteriális eredetű fertőzéseket tekintjük át. -szerző) A kórokozó baktériumok általában kevésbé súlyos tüneteket generálnak, mint a típusos tüdőgyulladásban szenvedők.

Típusos vagy atípusos tüdőgyulladás

Típusos fertőzést leginkább a Streptococcus, Staphylococcus, Haemophilus törzsek okoznak. Tünetek tekintetében hirtelen fellépő magas láz, általánosan gyenge állapot, váladékkal teli köhögés, súlyos fertőzés esetén fulladás, idősek esetén gyakran zavartság lehet az első tünet. A pácienseknek szükségük lehet több napos pihenésre a fertőzés leküzdése érdekében. Súlyosabb esetben kórházi kezelés is előfordulhat.

 

Az atípusos tüdőgyulladás általában nem igényel kórházi ellátást, és a lefolyása is jóval enyhébb, ezért nevezik gyakran járó tüdőgyulladásnak. A páciensek általában kis nehézségekkel, de el tudják látni mindennapi feladataikat. A tüneteik különbözhetnek egy típusos fertőzéstől az alábbiak szerint; krónikus száraz köhögés, bizonytalan izom-mellkasi fájdalom, hangsúlyos fejfájás, hőemelkedés, fülfájás és torokfájás. Ezek a tünetek általában enyhébbek és tartósabbak, mint a típusos tüdőgyulladás esetében, amelyek hirtelen jelentkeznek és súlyosabb betegséget okoznak.

Az atípusos tüdőgyulladás okai

Három specifikus fertőző baktérium okozza az esetek többségét

A Mycoplasma pneumoniae általában 40 év alatti embereket fertőz meg enyhe tünetekkel. Fülfájást, fejfájást és torokfájást is okozhat.

A Chlamydia pneumoniae gyakori az iskoláskorú gyermekeknél és fiatal felnőtteknél.

A Legionella pneumophila súlyosabb fertőzéssel jár, kórházi kezelést is igényelhet. Leggyakrabban idősebb felnőtteknél, dohányzó embereknél és legyengült immunrendszerűeknél fordul elő. Legionárius betegségnek is nevezik.

Ki van veszélyben?

Az atípusos tüdőgyulladás kórokozói bárkit megfertőzhetnek. Néhány tényező azonban növelheti a betegség kialakulásának esélyét.

 

A kockázati csoportok a következők:

  • dohányzó emberek
  • 65 év feletti emberek
  • 2 év alatti gyermekek
  • krónikus légúti betegek
  • legyengült vagy károsodott immunrendszerű emberek
  • bárki, aki olyan területen él vagy dolgozik, ahol nagyobb valószínűséggel előfordul: iskolai és főiskolai kollégiumokban, az idősotthonokban, kórházakban.

 

Az atípusos tüdőgyulladás fertőző, emberről-emberre szoros kontaktus révén terjed (köhögéssel és tüsszögéssel). A baktériumok túlélhetnek az ember kezén és bekerülhetnek a páciens szervezetébe, ha dörzsölik a szemüket vagy megérintik a szájukat. A tünetek megjelenése hosszabb ideig tart, mint más gyakori fertőzések, például típusos tüdőgyulladás, illetve megfázás vagy vírusok esetén.

 

A légionárius betegség általában a fertőzött víz cseppjeinek belélegzése után jelentkezik (pl. légkondicionáló), nem pedig a fertőzött emberekkel való szoros kapcsolat révén.

Az atípusos tüdőgyulladás tünetei

A panaszok lassan jelentkeznek, csak a fertőzésnek való kitettség után 1-4 héttel jönnek létre, azonban ezt követető 2-6 napban általában súlyosbodnak. Az alábbi formákban jelentkezhetnek:

  • tartós köhögés, amely egész nap fennállhat, akár roham formájában is
  • influenzaszerű tünetek, például hőemelkedés, hidegrázás vagy hideg verejték
  • fájó, száraz vagy viszkető torok
  • tartós fejfájás
  • gyengeség vagy fáradtság
  • mellkasi fájdalom, mély belélegzést követően
  • izom- és ízületi fájdalmak

A tünetek a fertőzést okozó baktériumok típusától függően változhatnak. Kevésbé gyakori jelenségként kiütés vagy fülgyulladás is előfordulhat, különösen akkor, ha legyengült immunrendszere van a páciensnek.

Diagnózis

A diagnózis felállítása több lépésben történik. Először az orvos felveszi az anamnézist (kérdéseket tesz fel a tünetekről és arról, hogy mióta állnak fenn). Ezt követi egy fizikai vizsgálat, ahol ellenőrzik a testhőmérsékletet, megmérik a pulzust és a légzés számot, a vér oxigénszintet, valamint meghallgatják az illető légzését is.

Számos esetben mellkasröntgenre is szükség van (egyéb kórfolyamatoktól való elkülönítéshez), valamint vérvétel során a vérkép és veseműködés ellenőrzésére, illetve a jelenlévő baktériumok azonosítására szolgáló szerológia vizsgálatra vagy vizeletből történő antigén kimutatására (Legionella).

Kezelés

A terápia antibiotikum formájában történik (makrolidok, légúti fluorokinolonok), annak hosszát pedig a kórokozó határozza meg. A nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-k) javíthatnak a tüneteken, például a hőemelkedés, és a fájdalom csökkentésében.

Javasolt továbbá bő koffeinmentes folyadék (víz, tea) fogyasztása, amely segíthet a váladékmobilizálásban. Ezáltal megkönnyíti annak felköhögését a tüdőből.

Fontos a pihenés a fertőzés ideje alatt. A sok fizikai vagy mentális stressz tovább gyengítheti az immunrendszert és meghosszabbíthatja a tünetek időbeli lefolyását.

Ajánlott kerülni a vény nélkül kapható köhögés elleni gyógyhatású készítményeket, amelyek elnyomják a köhögést, mivel ezek megnehezíthetik az extra nyálka és a köpet kiürítését.

Azoknál a pácienseknél, akiknek legyengült immunrendszere vagy krónikus betegsége van (cukorbetegség, szív- vagy a tüdőbetegség) magasabb a rizikója a betegség súlyosabb lefolyásának, esetleg kórházi ellátás szükségességének.

A légionárius betegségben szenvedők gyakran kórházi kezelést is igényelhetnek. Ebben az esetben intravénás antibiotikum terápiában, folyadékpótlásban, oxigénkezelésben, légúti váladékmobilizálásban részesülnek az oxigénszintjük magas szinten tartása érdekében.

Megelőzés

A megelőzés tekintetében a típusos tüdőgyulladás, szamárköhögés, az influenza (*aktuálisan a COVID-19-szerő) ellen léteznek már védőoltások, amelyek segítenek megakadályozni a fertőzések kialakulását.

További óvintézkedésként fontos a kockázati tényezők csökkentése. Az olyan lépések megtétele, mint a dohányzásról való leszokás és az egészséges táplálkozás, amely erősítheti az immunrendszert. Az erősebb immunrendszer pedig nagyobb valószínűséggel küzd meg a fertőzéseket okozó kórokozók ellen.

Célszerű kerülni a szoros fizikai kapcsolatot azzal, aki tüdőgyulladásban szenved. A kézmosás pedig csökkenti a betegséget okozó baktériumok terjedésének kockázatát.

Végül, a legfontosabb megelőzési módszer az, ha a fertőzött személy eltakarja a száját köhögés vagy tüsszentés során, mivel ezek a terjedés legfőbb módjai.

Összegzés

Az atípusos tüdőgyulladás a legtöbb esetben könnyen kezelhető. Általában enyhébb tünetekkel jár, mint típusos kórokozók esetén, és spontán is gyógyulhat.

A súlyos fertőzések kórházi ellátást igényelhetnek (főleg legionárius betegségben).  Atípusos tüdőgyulladásra utaló panaszok esetén javasolt szakemberhez fordulni. Az orvosi útmutatás követése a legjobb módszer a betegség kezelésére.

Forrás: https://www.medicalnewstoday.com/articles/317957

Szerző: Dr. Nagy Attila tüdőgyógyász/ szomnológus szakorvos

Kapcsolódó cikkeink, érdekességek:

A D-vitamin csökkentheti a COVID-19 rizikóját?
A D-vitamin csökkentheti a COVID-19 rizikóját?
Új tanulmányok szerint a D-vitamin támogatja az immunrendszert és így csökkentheti a COVID-19 kialakulásának esélyét....
Valóban hatásosak a májtisztító kúrák?
Valóban hatásosak a májtisztító kúrák?
A májtisztító kúrák célja, hogy általuk megtisztítsuk szervezetünket a felesleges méreganyagoktól, így segítve a máj működését. Mivel ezen elméletn...
Mit érdemes tudni a hosszú lefolyású COVID-19 betegségről?
Mit érdemes tudni a hosszú lefolyású COVID-19 betegségről?
A hosszú lefolyású COVID egy olyan állapot, amikor az emberek a szokásosnál hosszabb ideig tapasztalják a COVID-19 tüneteit...
elso.addEventListener("click", function(){ history.pushState(null, null, '#atipusos-tudogyulladas'); }); masodik.addEventListener("click", function(){ history.pushState(null, null, '#atipusos-tudogyulladas-okai'); }); harmadik.addEventListener("click", function(){ history.pushState(null, null, '#diagnozis'); }); negyedik.addEventListener("click", function(){ history.pushState(null, null, '#kezeles'); }); otodik.addEventListener("click", function(){ history.pushState(null, null, '#megelozes'); }); hatodik.addEventListener("click", function(){ history.pushState(null, null, '#osszegzes'); });