Az egyik neves amerikai egyetem kutatói éveken keresztül figyelték meg ezt a jelenséget, összehasonlítva adataikat egészséges emberek adataival hasonló helyzetekben. Azt találták, hogy míg egy megfázás kapcsán az egészséges emberekben normális immunválasz alakul ki, az inzulinrezisztensekben ez közel sem annyira jellemző. Az ő immunrendszerük nem tudott olyan hatékony immunválaszt kifejteni a fertőzéssel szemben 

 

Ráadásul úgy tűnik, hogy a vírusfertőzések hozzájárulhatnak a cukoranyagcsere rosszabbodásához is. Ezt többféleképpen tehetik. A COVID-19 vírus például közvetlenül a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit károsíthatja, így a vércukorszint kóros szintűre emelkedhet, ami tovább ront a beteg helyzetén. Másrészt a vírusfertőzések elleni védekezésként a szervezet által termelt egyik nagyon hatékony anyag miatt az izmok nem tudják optimálisan felvenni a működésükhöz szükséges cukrot a vérből (rezisztensek az inzulinra). Egészséges anyagcseréjű emberekben az ilyen módon enyhén megemelkedő vércukorszintre kissé emelkedő inzulinszint a válasz, és ismét helyreáll a cukoranyagcsere egyensúlya. Ráadásul az inzulin fokozza az immunválaszban résztvevő sejtek működését. Túlsúlyos, vagy egyéb okból inzulinrezisztens emberekben ez nem valósul meg, mert az izmok inzulinrezisztenciájához a máj csökkent inzulinérzékenysége is társul. Eredmény: a túlzottan megemelkedő inzulinszint sem tudja normális határok között tartani a vércukorszintet, a cukoranyagcsere felborul a fertőzés hatására. Ilyen közegben nem tud optimálisan érvényesülni az inzulin immunválaszt fokozó hatása sem. Sőt! Mi történik? Elmúlik a velünk született immunrendszer és a cukorháztartás pozitív egymásra hatása.

 

A velünk született immunrendszer képezi az elsődleges védővonalat a szervezetet érő bármely stresszel szemben, ezek lehetnek különböző kórokozók, kemikáliák, fizikai vagy pszichológiai behatások. Az elmúlt évek kutatásai igazolták, hogy a velünk született és a szerzett immunitásunk is kibogozhatatlanul összekapcsolódik a cukoranyagcserével, így kóros esetben az inzulinrezisztenciával is. 

Ismert és szomorú tény, hogy az inzulinrezisztencia és a következményes ún 2-s típusú cukorbetegség- amit a magyar népnyelv „időskori” cukorbetegségnek becéz-. előfordulása egyre gyakoribb a népességben. Hogy járul ehhez hozzá egy vírusfertőzés? Az egész népesség szintjén érvényesülő heveny fertőzések- ún pandemiák, l COVID révén, vagy  jóval kisebb mértékű  de gyakori vagy tartós vírusfertőzésekkel. A nyilvánvaló jelentős genetikai és fertőzéses okokon kívül tartós környezeti hatások is károsítják az immunrendszerünket és a cukoranyagcserénket. Ha a szervezet tartósan ki van téve bizonyos ingereknek- pl túlevés, inaktív életmód, túlsúly, stressz, tartós alvászavar-, akkor az immunrendszer és a cukoranyagcsere együttműködése kóros immunválaszt eredményez, melynek során a fertőzéssel való megküzdés nem optimális, romlik a cukorháztartás, kialakulhat és fennmaradhat egy állandó alacsony színtű gyulladásos állapot a szervezetben, melynek hatására cukoranyagcsere és az elhízottság fokozódik: egy önmagát erősítő kóros folyamat alakul ki. Mit tehetünk? Az életmódunkon mindenképpen tudunk változtatni, ha szükséges.

Szaglászavarok, poszt-COVID szagláscsökkenés kivizsgálása, kezelése
Szaglászavarok, poszt-COVID szagláscsökkenés kivizsgálása, kezelése...
Mit érdemes tudni a hosszú lefolyású COVID-19 betegségről?
Mit érdemes tudni a hosszú...
A D-vitamin csökkentheti a COVID-19 rizikóját?
A D-vitamin csökkentheti a COVID-19...

Cookie szabályzat

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt biztosítsa. Az oldal böngészésével elfogadja a sütik használatát.