Mit tegyek asztmásként a koronavírus idején?

Az asztma a légutak gyulladásos betegsége, amelynek jellemzői a változékony és ismétlődő tünetek, a légutak reverzibilis elzáródása, és a hörgőgörcs.

2011 óta 235–300 millió embert érint világszerte, Magyarországon nagyságrendileg 300 000 asztmás beteget tartanak nyilván.

Az asztma kialakulását vélhetően genetikai és környezeti tényezők kombinációja határozza meg.

Besorolható atópiás (külső) vagy nem atópiás (belső) asztmaként is, ahol az atópiás megnevezés az I-es típusú túlérzékenységi reakcióra való hajlamot jelenti.

Gyakori tünetei közé tartozik:

• a zihálás,
• a köhögés,
• a mellkasi szorító érzés
• és a légszomj.

Az asztma diagnózisát a tünetek jellege, a huzamosabb kezelésre való reagálás, valamint a légzésfunkciós vizsgálat alapján állítjuk fel szakrendeléseinken. Panaszmentes időszakban légúti allergia vizsgálat és/vagy szérum specifikus IgE vizsgálat is elvégezhető.

A koronavírus fertőzés leggyakoribb tünetei:

• a láz,
• hőemelkedés,
• köhögés,
• nehézlégzés,
• végtagfájdalom,
• fejfájás,
• gyengeség,
• fáradtság,
• sokszor a szaglás és íz érzés elvesztésével is járhat.

Koronavírus fertőzés gyanúja esetén koronavírus örökítőanyagát kimutató  úgynevezett PCR teszt elvégzése javasolt.

A PCR teszt (molekuláris mikrobiológiai vizsgálat)  nagy biztonsággal kimutatja a vírust, de az eredménye nagymértékben függ:

• a vírus légúti hámsejtekben lévő mennyiségétől – a jelenlegi adatok alapján a tünetek megjelenése előtt 1-2 nappal már általában elegendő mennyiségű vírus van ahhoz a nyálkahártyán, hogy azt PCR vizsgálattal ki lehessen mutatni. A betegség gyógyulása során a vírus eltűnik a légutakból és ezért a tünetek megszűnését követően már nincs kimutatható mennyiségben a légúti nyálkahártyán.
• mintavétel helyétől és technikájától – a mintavétel technikája és minősége jelentősen befolyásolhatja az eredményt, hiszen a pontos eredményhez az szükséges, hogy a megfelelő helyről, a megfelelő technikával történjen a mintavétel és így megfelelő mennyiségű légúti hámsejt álljon a rendelkezésre a vizsgálathoz.

Mindezek miatt a vírus kimutatási, PCR tesztek abban az esetben tudják csak kimutatni a vírust:

– ha a vírus megfelelően nagy mennyiségben van jelen a légúti nyálkahártyán (jelenlegi ismereteink alapján a tünetek megjelenése előtti 1.-2. naptól kezdődően enyhe tünetek esetében összességében átlagosan 10 napos időintervallumban mutatható ki),

– illetve ha helyes mintavételi technikával megfelelő mennyiségű és minőségű sejtet sikerül levenni – ami a legnagyobb odafigyelés, gyakorlott szakemberek ellenére is időnként sikertelen, azaz a mintavétel során megtörténik a garat- és orrnyálkahártya hámsejtek levétele, azonban mégsem kerül bele olyan sejt, amelyből a vírus kimutatható volna, így a vizsgálatok kb. 20-30%-ban úgynevezett álnegatív eredményt adnak: tehát a vírus ott van, csak nem sikerül kimutatni. Ezért ha komoly a fertőzés gyanúja, akkor a vizsgálatot bizonyos idő múlva szükséges megismételni.

Fontos, hogy ebben a koronavírusos időszakban is felismerjük, megkülönböztessük a tüneteket!

Zihálás, száraz köhögés, légszomj esetében, mely nem jár lázzal, hőemelkedéssel, gondoljunk az asztmára!

A már kivizsgált és kezelt asztmás betegek ismerik a jellegzetes tüneteket, a panaszokat kiváltó allergéneket.

Javasoljuk, hogy rendszeresen alkalmazzák az inhalációs belégzőiket az előírtnak megfelelően, valamint a légúti allergiában szenvedők fokozott figyelemmel kísérjék a légköri pollenkoncentráció változását és időben, kezdjék el használni a korábban beállított terápiát a szövődmények elkerülése miatt!  Az asztma kezelésére a súlyossági fokozatának megfelelően lépcsőzetes terápiás protokollt alkalmazunk, valamint a korábban megkezdett immunterápia folytatása is javasolt.